Márton és a libák – A Jardinette az ajtódig viszi
November elejétől talán nincs is olyan szeglete az országnak, ahol nem a Márton napi lakomáktól és liba ételektől „hangos” az éttermek kínálata. Sajnos, az idei rendhagyó mindenki számára, de ne csüggedjünk, ha kimozdulni se merünk, ugyanis a Jardinette étterem vállalta, hogy november 6-22. között liba ételeit, borait házhoz is szállítja. De hogy ki volt Márton, mi kapcsolata volt a libákkal, no meg mi az a rétespénz és mit jósol a liba mellcsontja, az alábbiakban kiderül.
Szent Márton, amikor még nem volt szent, a legenda szerint Savaria városában (mai Szombathely) született 316-ban egy római elöljáró fiaként. Már életében jó cselekedetei miatt püspökké szentelték. Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, amikor alkalom kívánkozik egy tehetős falatozásra, amelyet vásárok, bálok, felvonulások is kísérhetnek. Rendszerint ilyenkor országszerte lakomákat, liba-napokat, Márton napi eseményeket rendeznek, amely családok, barátok találkozásának ideális helyszíne – ha nincs járvány.
A hagyomány szerint ilyenkor már nem volt szabad mosni, takarítani, mert az a jószág pusztulását okozta. A tömött libák levágása többféle lúdvacsora fogás elkészítésére kínált lehetőséget régen is, de a sült hátsó részéből rendszerint küldtek a papnak is a hívők, innen ered a püspökfalat kifejezés.
Szent Márton napja már a 11. században fontos esemény volt, az új termés és az újbor lakomák ideje, hiszen ekkor már le lehetett vágni a jószágot, például a hízott libákat, melyeket Mars szent madarának tartottak. A 14. században is határnapnak számított, a téli évnegyed kezdete. Ez volt a megújuló tisztségek, a fizetés és a jobbágytartozás lerovásának ideje. Papok, tanítók, pásztorok juttatásai között szerepeltek a Márton napi jövedelmek. Rétespénzt is ilyenkor kaptak a gazdától a pásztorok, cserébe a gazdának Szent Márton vesszejét (leggyakrabban nyírfavesszőt) ajándékozták, melynek jelentősége abban rejlett, hogy ahány ága volt, annyit fialt a disznó.
Sokan nem tudják, hogy a liba csontjából megjósolható az időjárás. A sült liba mellcsontja ha barna és rövid, akkor sáros tél elé nézünk. Ellenben ha fehér és hosszú…. ugye, kitalálták?
A wikipédia szerint továbbá „Az aznapi időjárásnak viszont az ellenkezője várható: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” Másik megfogalmazásban: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
Mielőtt megpróbálnánk ezen eligazodni, óva intem Önöket, nem érdemes, mert sokan viszont úgy vélik, a Márton napi lakoma időjárása a márciusi időjárást jósolja meg, pl. Márton napi eső után fagy, majd szárazság következik.
Sokkal izgalmasabb viszont, hogy ilyenkor iható az újbor, hiszen „A bornak Szent Márton a bírája” . Azaz itt kóstolhatják meg a bortermelők és borrajongók először a kiváló friss borok sokaságát és dönthetik el, hogy sikerült a termés és a szüret.
Ha pedig ezek után még nem csorog nagyon a nyálunk a finomságokat olvasva, a teljesség igénye nélkül néhány jellegzetes liba lakoma a Kés-Villa-Buda Egyesület egyik tagéttermének, a Jardinette -nek kínálatából, amelyet telefonon rendelhet házhoz az étlap alapján:
