Egy nézésből tudjuk, hova kell besegíteni
Földi Kata tavaly óta éttermünk egyik teremfőnöke, a frontvonalon dolgozik, tehát az ő kapcsolata a vendégekkel igazán különleges. Hogy miként tud meggyőzni egy absztinens családot az ebéd mellé járó jó borról, az maradjon az ő titka, de arról, hogy mit jelent neki az étterem, a kollégák és hogy kezdődött véletlenül a karrierje egy olasz étteremben, itt olvashattok.
A Jardinette egyik legfontosabb részén dolgozol, ha éppen nincs járvány. Mi hiányzott legjobban azokban a járványos napokban?
Földi Kata: Igazából minden… szívesen kevertem volna már valakinek egy jó italt, aki úgy téved be hozzánk, hogy nem tudja, mit inna vagy ajánlottam volna egy palack finom bort az ebéd mellé annak a családnak, aki sosem iszik!
Amit még leginkább hiányoltam, az a csapat, a közös kávézás reggel, vagy amikor egy nézésből tudjuk, hogy hova kell éppen besegíteni valakinek, aki már majdnem „úszik”… Egy vendéglátós többnyire több időt tölt a munkahelyén, mint otthon, sok minden kell ahhoz és nagyon fontos, hogy az a 12-14 óra jó hangulatban teljen. Nekünk sikerült összecsiszolódni, olyan embereket ismerhettem meg a Jardinette-ben, akikre a magánéletemben is számíthatok, nem csak a pályán. Ez az igazi ajándék.
A járvány miatt az emberek nagy része otthonról dolgozik. Neked hogyan teltek a home office napok?
FK: Próbáltam online időt szakítani azokra az emberekre, akikre esetleg a zsúfolt hétköznapok alkalmával nem volt lehetőségem. Sok barátom él külföldön, volt lehetőségünk órákon át videóchatelni. Sokat olvastam, de a könyvek amúgy is állandó szereplői az életemnek, nem csak a kialakult helyzet miatt. Kiskoromban a mamám azt tanította nekem, hogy aki szeret olvasni, az sosincs egyedül. Szerencsére ez a mondat végig kísérte a felnőtté válásomat, így könnyen el tudom foglalni magam.
Persze tervezgettem, hogy mihez kezdek majd, ha újra beindul az élet. Szeretnék egy középfokú angol nyelvvizsgát letenni az év végéig, amihez persze kell majd egy jó iskola és egy jó tanár. Valamint a jogsit kezdem volna el áprilisban, azt is szeretném megszerezni.
Mikor dőlt el, hogy vendéglátásban helyezkedsz el? Volt esetleg korábban más célkitűzésed is?
FK: A középiskola végén pszichológiát szerettem volna tanulni, de az akkori pontrendszerben 1 egész ponttal sikerült lemaradni a felvételről… Erről egyébként nem mondtam le teljesen, valamilyen értelemben most is ezt csinálom, hiszen az éttermi szakma is erről szól, még ha nem is olyan szigorú értelemben. A cél itt is az, hogy a vendégek jó érzéssel, kellemes hangulatban távozzanak, ehhez nem csak az étel és ital, de a felszolgáló is nagymértékben hozzá tud járulni.
Tizenegy évvel ezelőtt véletlen csöppentem bele a vendéglátásba. Egy kis olasz étteremben a tulajdonos nagyon panaszkodott, hogy nem talál megbízható alkalmazottat, én meg épp munkát kerestem, így felajánlottam, hogy ugyan sosem dolgoztam még ilyen területen, de ha van kedve egy zöldfülűvel foglalkozni, akkor szívesen vállalom. Alig egy évet dolgoztam Kocsis Fecóval, de a mai napig jó szívvel gondolok arra az időszakra. A legfontosabb dolgokat, hogy mennyi alázatot-odafigyelést-toleranciát és szakértelmet kíván a vendéglátás, azt tőle tanultam és azt is, hogy egy lasagne mitől jó igazán! Hálás vagyok érte, hogy ilyen volt az első főnököm a szakmában.
A Jardinette kertvendéglő a magyar konyha elkötelezett híve, ugyanakkor nemzetközi ételeket is fogyaszthatunk itt. A te ízlésedhez melyik konyha áll még közel, mint fogyasztó?
FK: Nagyon szeretem a magyar konyhát, a klasszikusat és a modernebbet is. A tojásosnokedli-fejes saláta kombinációval vagy a rántott husi-petrezselymes burgonya megoldással bármikor le lehet venni a lábamról, ahogy egy fűszeres, sűrű gulyáslevessel is. Azonban az olasz konyhának is nagy szerelmese vagyok, akármikor jöhet egy bruschetta vagy valami pikáns tészta, mások szerint isteni a lasagném! ?
Mit csinálsz szabadidődben? Van esetleg valami hobbid?
Az olvasás mellett a zene és a friss levegő is lételemem. A normál kerékvágásban hastáncot tanulok, itt a TANULOK szót külön kiemelném! 😀 Könnyen le tud kötni egy jó társas is vagy bármilyen közösségi élmény: ha tehetem, az időt a barátaimmal töltöm, nekem az az igazi kikapcsolódás. Egy szónak is száz a vége, élvezem a sok szabadidőt, de alig várom, hogy újra a pályán legyek Jardinette ételekkel teli asztalok és boldog, élettel teli vendégek között!
